Ügyfelünk egy multinacionális vállalat középvezetőjeként dolgozott, több mint 10 éven keresztül. A munkáltató átszervezésre való hivatkozással kezdeményezte a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, melyet végül Ügyfelünk elfogadott.
Az elszámolás során vita alakult ki a közös megegyezés, valamint egyéb mögöttes szabályok értelmezése körül, így Ügyfelünk jogvédelemért fordult Társaságunkhoz. Társaságunk első körben felszólította az ellenérdekű felet, hogy fizesse meg a különbözetet Ügyfelünk részére, ez azonban nem vezetett eredményre. Ezt követően Társaságunk fizetési meghagyás kibocsátását kérte az ellenérdekű féllel szemben.

Az ellenérdekű fél a fizetési meghagyás kézhezvételét követően levelet írt Társaságunk felé, melyben ajánlatot tett a jogvita peren kívüli rendezésére. A felajánlott összeg jóval kevesebb volt, mint Ügyfelünk valós követelése, így nem fogadtuk el az ajánlatot. Az első ajánlatot még további ajánlatok követték az ellenérdekű részéről, míg végül olyan összeget ajánlottak fel, mely megközelítette a valós követelés összegét. Az ügyet végül egyezségi megállapodással zártuk, így elkerültük a hosszadalmasan elhúzódó és költséges peres eljárást, Ügyfelünk pedig rendkívül elégedett volt.

Ügyfelünk vásárolt egy gépjárművet egy kereskedéstől, amely sajnos már a hazaút során meghibásodott. A kereskedő azzal az „érveléssel” rázta le ügyfelünket, hogy egy használt autónak mindig vannak hibái. Ügyfelünk hiába szólította fel arra, hogy javíttassa ki a hibákat, a kereskedő letette a telefont.
Ügyfelünk ekkor fordult hozzánk, mi pedig levélben szólítottuk fel a kereskedőt, hogy javíttassa ki a hibát. Felhívtuk a figyelmét, hogy a hibás teljesítési vélelem alapján neki kell bizonyítania, hogy a hiba az adásvétel pillanatában nem állt fenn, vagy ha fenn is állt, arról tájékoztatta a vevőt. Nyilvánvaló, hogy a használt autónak is vannak bizonyos tulajdonságai, amikre vonatkozóan a felek megállapodtak a vételárban, és így egyáltalán nem mindegy, hogy az autónak van-e ismert, jelentős hibája, vagy sem. Érthetetlen volt, miért állítja az autókereskedő, hogy egy használt autónak nem lehet rejtett hibája, szerinte kalkulálni kell azzal, hogy hibás lehet. Nem csak jogi, de logikai szempontból sem állja meg ez az érvelés a helyét: Nem ugyanannyit ér két ugyanolyan paraméterekkel rendelkező használt autó, ha az egyik jelentős javításra szorul, a másik pedig nem.

A felszólítás hatására a kereskedő végül megjavíttatta az autót, megértette, hogy nincs más választása, pedig jogi képviselő nélkül megpróbálta lerázni ügyfelünket.

Az Ügyfél kezét megműtötték, melynek következtében maradandó egészségkárosodása lett, és a károsodás mértéke az évek során folyamatosan változott. A károsultnak három balesetbiztosítása is volt. Ezek közül kettő fizetett Ügyfelünknek, egy pedig indokolás nélkül elutasította a bejelentést. Mi ekkor kapcsolódtunk be.
A meghatalmazást követően felvettük a kapcsolatot a biztosítóval és panaszt nyújtottunk be, tekintettel arra, hogy Ügyfelünket indoklás nélkül, alaptalanul utasították el. A biztosító ezt követően indokolással, de fenntartotta az elutasítást. A választ nem fogadtuk el, mivel a biztosító arra hivatkozva utasította el a bejelentést, hogy 2 éves elévülés volt a szerződésben kikötve. Felszólítottuk a biztosítót, hogy mutassa meg azt a kiemelt, külön aláírt szerződési feltételt, ahol az általános elévüléstől eltérnek. Erre már nem érkezett válasz, helyette a biztosító inkább kifizette Ügyfelünknek az 1,2 millió forintot.

Ügyfelünk ingatlanán kárt okozott a szomszéd épületben keletkezett csőtörés miatt kiáramló víz.
Ügyfelünk rendelkezik lakásbiztosítással, azonban a saját biztosítója úgy gondolta, hogy a kárt a szomszédos épület lakásbiztosítója köteles megtéríteni. A szomszédos épület évek óta lakatlan, így az lakásbiztosítással sem rendelkezett. Lakásbiztosításának szerződési feltételeit átnézve, határozottan kijelenthető volt, hogy saját lakásbiztosítójának is helytállási kötelezettsége áll fenn a bekövetkezett károk vonatkozásában. Ügyfelünknek állásfoglalást adtunk, melyben konkrétan kifejtettük, hogy biztosítójának helytállási kötelezettsége mely általános szerződési rendelkezések alapján áll fenn. Ügyfelünk az állásfoglalást megküldte biztosítójának, aki kárszakértőt küldött a helyszínre és rövid időn belül kifizette a helyreállításhoz szükséges összeget.

Ügyfelünk nyaralásából hazatérve szembesült vele, hogy ingatlanjának tetején elhelyezett napelemek közül kettőnek az üvegezése megrepedt.
Ügyfelünk rendelkezik a napelemekre is kiterjedő lakásbiztosítással, melynek alapján a biztosítónak álláspontunk szerint fennállt szolgáltatási kötelezettsége. A biztosító által megbízott kárszakértő is arra a megállapításra jutott a helyszíni szemle során, hogy biztosítási esemény történt, s a biztosító szolgáltatási kötelezettsége fennáll.

Ennek ellenére Ügyfelünk igényét elutasította a biztosító arra való hivatkozással, hogy jelen ügyben nem következett be biztosítási esemény. A lakásbiztosítás Általános és Különös Biztosítási Feltételeinek átvizsgálása után megállapítottuk, hogy a napelemek cseréjének költségeit a szerződés rendelkezései alapján kötelessége viselni a biztosítónak. Ezt az álláspontunkat ki is fejtettük, és levelünk hatására a biztosító kifizette a napelemek cseréjének nettó költségét. Még azt is vállalta, hogy az Áfa összegét is megtéríti abban az esetben, hogyha Ügyfelünk számlával igazolja a csere költségét.

Taxis, a sportiskola mikrobusza, a vonatot éppen elérni rohanó utast szállító személygépkocsi. Mindegyik az autóbuszöbölben állt meg egy pillanatra, a helyszínen tartózkodó rendőr mindet észlelte is. Helyszíni bírságot azonban nem mindegyik esetben szabott ki. Cikkünkben a KRESZ-nek az autóbuszöbölben történő megállás és várakozás érvényes szabályait tekintjük át.
A hatályos szabályok ismerete azért is fontos, mert egy-egy rossz döntést a pénztárcánk bánhat meg. Amennyiben ugyanis a KRESZ megállásra vagy várakozásra vonatkozó szabályait megszegjük, szabálysértést vagy közigazgatási szabályszegést követünk el. Ha a helyszínen rajtakapnak minket, akkor helyszíni pénzbírsággal számolhatunk. Ha nem tartózkodunk egy időben az intézkedő hatósági személlyel a járműnél, színes meglepetés csomagot fognak hagyni a szélvédőn. Bizonyos esetekben akár kerékbilincs alkalmazására is sor kerülhet.

Az autóbuszöbölben várakozást határozottan NEM javasoljuk semmilyen esetben sem, semmilyen közlekedésben résztvevő gépjármű esetében. Várakozás a járművel a megállásnál hosszabb ideig történő, egyhelyben tartózkodás. A megállásnak pedig a járművel a be- és a kiszálláshoz szükséges idő, de legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás minősül.

Az autóbuszöböl műszaki kialakítását, felfestését, jelzőtáblákkal történő ellátását és ezek körülményeit külön szabályok részletezik. Fogalma alapján a menetrend szerint közlekedő autóbuszok és trolibuszok megállóhelye, valamint a megállóhelyre történő ki- és beállásra kialakult úttestkiöblösödés minősül autóbuszöbölnek, ahol a jármű megállóhelyét jelző táblát is elhelyezték.

Főszabály szerint az autóbuszöbölben megállni tilos. Az az autós tehát, aki csak három másodpercre áll meg az autóbuszöbölben annak érdekében, hogy vele utazó társa „kiugorjon” és rohanjon tovább a vonathoz, jogosan számíthat pénzbírságra a megállási szabályok megszegése alapon.

Szabályszerű azonban a megállása az autóbuszöbölben és bírságot sem kaphat a kijelölt megállóhelyen megálló autóbusz (trolibusz) és villamos, az utasok ki- és beszállásának idejére a személytaxi, a betegszállító gépjármű, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, valamint – 20 és 6 óra között – a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű.

Fontos, hogy a fenti járművek nem mentesek az egyéb közlekedési jelzések hatálya alól. Ha pl. egy „Mindkét irányból behajtani tilos, kivéve tömegközlekedési vállalat” jelzőtábla után tíz méterrel található az autóbuszöböl, az oda behajtó és utasát ott kitevő személytaxi megszegi a behajtásra vonatkozó szabályokat. Ekkor megállási szabályt nem sért, de büntetést kap a szabálytalan behajtásért.

Sokszor elkerüli a járműtulajdonosok figyelmét, hogy amennyiben szervizbe viszik a gépjárművüket valamilyen hiba, sérült elem, vagy akár csak egy rendszeres karbantartás miatt, a nem megfelelő szolgáltatásra jogszabály alapján kötelező jótállás jár.
Fontos, hogy ezen jog az ún. fogyasztói szerződéseknél él, tehát amikor a magánszemély fogyasztó egy vállalkozásnál vagy egyéni vállalkozónál veszi igénybe a javító-karbantartó szolgáltatást. További feltétel, hogy a szolgáltatás díja a húszezer forintot meghaladja (áfa-val és anyagköltséggel együtt).

Bizonyítási előny
A jótállás azért biztosít mindig előnyös helyzetet a fogyasztónak, mert a bizonyítási kötelezettség megfordul, és a hibás teljesítéssel összefüggésben a vállalkozásnak kell kimentenie magát, nem pedig a fogyasztónak kell bizonyítani (ez az egyik különbség a szavatossági jogokhoz képest).

Ha a javítás-karbantartás után, a jótállási idő alatt következik be a hiba és ezt a tényt bejelenti a fogyasztó a vállalkozásnak, csak akkor nem kell helytállnia és akkor mentesül a jótállási kötelezettsége alól a szerviz, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Megjegyezzük, hogy ez a kérdés sokszor nem jogi, hanem szakértői kompetenciába tartozik.

Fogyasztót megillető jogok
A jótállás időtartama hat hónap. Ez jogvesztő határidő, ami azt jelenti, hogy elévülésnek, az elévülés nyugvásának vagy megszakításának nincsen helye. A jótállási határidő a szolgáltatást követően, a gépjármű átadásával kezdődik, és hat hónapig tart.

Fontos, hogy a vonatkozó jogszabály kötelező a vállalkozásokra nézve, érvényesen nem zárhatják ki a kötelező jótállás biztosítását a gépjármű javító-karbantartó szolgáltatásoknál. Csak a fogyasztó előnyére térhetnek el. A jogszabály a vállalkozás oldalán jótállási jegy átadási kötelezettséget ír elő – ennek elmaradása azonban a jótállás érvényességét nem érinti. Ilyen esetben a jótállásból eredő jogokat elsődlegesen a munkalappal vagy a fizetést igazoló nyugtával lehet érvényesíteni.

Kiemeljük, hogy ha igénnyel lép fel a fogyasztó, ne halogassa a bejelentést, mert a jótállással haladéktalanul, igazolható módon keresnie kell a javítóműhelyt. A jogszabály visszautal a szavatossági szabályokra, amikor is akként rendelkezik, hogy a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

A javítóműhely kötelezettségei
Miután a fogyasztó megteszi a bejelentést, minden esetben jegyzőkönyvet kell hogy kapjon erről. Amennyiben nem ismeri el a hibát a szerviz, azt a jegyzőkönyvben indokolni köteles, és fel kell tüntetnie a jogorvoslati lehetőségeket is. Ha pedig a vállalkozás a jótállási igény teljesíthetőségéről a bejelentéskor nyomban nem tud nyilatkozni, az álláspontját öt munkanapon belül köteles ismertetnie a fogyasztóval.

Végezetül kiemeljük, hogy nemcsak a személygépkocsik javítása tartozik az érintett jogszabály hatálya alá. A fenti eseten kívül a fogyasztói jogokat nyolc szolgáltatási területen védi ez a jogszabály (pl. telefonberendezések vagy órák javítása).

Ügyfelünk idegenhibás közlekedési balesetet szenvedett, amely során elég súlyosan megsérült, többek közt eltört a térde.
A biztosító először az anyagi károkon felül elutalt 200.000,- Ft -ot sérelemdíjként, majd hónapokig nem foglalkozott Ügyfelünkkel. Ügyfelünk benyújtott egy részletes leírást az egészségi állapotáról, orvosi kezeléséről, fájdalmairól, gyógyulásának üteméről és mindenről, ami a sérelemdíj meghatározásához elegendő volna. A biztosító tovább váratta, még csak ajánlatot sem tettek a sérelemdíjra, és nem kezdeményeztek orvosi vizsgálatot sem. Ügyfelünk ekkor fordult hozzánk.

Társaságunk panaszt tett a biztosítónál, amelyben részletesen leírtuk alátámasztottuk a sérelemdíj követelés jogi hátterét, és előterjesztettünk egy milliós összegű sérelemdíj igényt is. A biztosító hirtelen észbe kapott, kb. egy héten belül válaszolt, és orvosi vizsgálatot kezdeményezett, majd a vizsgálat után, az általunk követelt sérelemdíjhoz nagyon közelítő összegű sérelemdíjat ajánlott fel, amelyet Ügyfelünk örömmel elfogadott.

Ügyfelünk egyik este a semmiből Ügyfélkapu tárhely értesítést kapott e-mailben. Gyanútlanul letöltötte a mellékletet, amiben egy idézést talált a Rendőrségtől.
Szabálysértési eljárásban idézték, mint eljárás alá vont személyt autója vonatkozásában. Semmit nem tudott erről ügyfelünk és nagyon megijedt az egésztől. Társaságunk segítségét kérte. Egy meghatalmazás adást követően Társaságunk eljáró jogásza igazolta meghatalmazását a Rendőrség előtt, majd informálódott arról, hogy miről is lehet szó.

A Rendőrség tájékoztatása szerint Ügyfelünk autója egy közlekedési balesetben volt érintett, ami okán feljelentették őt. Ügyfelünk továbbra sem tudott semmit az egészről, ezért aggodalma csak növekedett. Munkatársunk megnyugtatta, illetve személyesen elkísérte a személyes rendőrségi meghallgatásra. Jogászunk közbenjárásával a helyzet tisztázódni tudott, tekintettel arra, hogy az autó szemlére történő bemutatását követően kiderült, hogy Ügyfelünk autóján nem lelhetők fel külsérelmi nyomok. Jogászunk az egész tanúvallomás megtétele alatt támogatta Ügyfelünket és tájékoztatta arról, hogy mely nyilatkozatának milyen tárgyi súlya van a helyzet vonatkozásában. Az ügy rendeződött ügyfelünk elégedettségével.